Fejlesztő pedagógia

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatok

A személyiségfejlesztés csak a személyiség megismerésével, az ismertté vált egyéni sajátosságok, képességek, készségek figyelembevételével valósítható meg. Egyrészt a lehető legmélyebben meg kell ismerni a tanulókat, másrészt fel kell készíteni a diákokat arra, hogy önmagukat is megismerjék, képessé váljanak önmaguk alakítására is.

Alapfeltétel tehát, hogy a tanuló alanya is, tárgya is legyen a nevelésnek.

Célunk:

  1. A fejlődési lehetőségeket alapul véve a tanulói személyiség sokoldalú kibontakoztatásának segítése.
  2. A lehető legmélyebben megismerni a tanulók személyiségét, egyéni sajátosságait.
  3. Felkészíteni diákjainkat önmaguk megismerésére, és alakítására, hogy munkaerőpiacra felkészülten lépjenek ki.
  4. Eredményes életvezetéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.

A személyiségfejlesztés során kiemelten fontosnak tartjuk az alábbi értékek kifejlesztését, elmélyítését.

Arra törekszünk, hogy ezek az értékek a tanulók tudatában, magatartásában, cselekedeteikben egyensúlyba kerüljenek:

Biológiai lét

értékei

Az „én” harmóniá­-

jának értékei

Társas kapcsolat

értékei

Humanizált társadalom

és világkép értékei

az élet tisztelete

az egészség fontossága

 

önismeret

önbizalom

önbecsülés

önművelés

tisztelet

szolidaritás

szeretet

tolerancia

hazaszeretet

hazai és egyetemes

kultúra értékeinek megbecsülése, tiszteletben tartása

kulturált életmód,

önfegyelem

empátia

 

életvitel

aktivitás

megbízhatóság

másság elfogadása

 

kitartás

alkalmazkodó,

 

 

akaraterő

együttműködő

 

 

felelősségtudat tűrőképesség

képesség

 

 

 

Ezeknek az értékeknek a kifejlesztése során pedagógiai munkánkban figyelembe vesszük és alkalmazzuk a következőket:

  • testi, lelki, szellemi fejlesztés egységét
  • életkori sajátosságoknak megfelelő terhelést
  • differenciálást
  • fokozatosságot
  • következetességet
  • cselekvésre ösztönzést
  • belső motivációkra építést
  • hatások, módszerek, eszközök összhangját

Feladataink ennek érdekében:

  1. olyan oktató - nevelő munka végzése,
    amely figyelembe veszi az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését
    amelynek során egyértelmű elvárásokat fogalmazunk meg, és ezek a tanulók személyiségének tiszteletben tartásával párosulnak
  2. olyan iskolai élet szervezése és működtetése, amelyben a szellemileg, testileg fejlődő tanulók szükségletei minél jobban megvalósulnak
  3. a tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi képességeinek fejlesztése
  4. a tanulói tevékenység folyamatos követésével az iskola befejezése után is tartó motiváltság kifejlesztése
  5. a reális énkép kialakítása, a sikerorientált magatartás megalapozása
  6. a családi életre nevelés fontosságának kiemelése

Intézményünk pedagógusai a leglényegesebb feladatokra koncentrálva különböző módszereket és eljárásokat dolgoznak ki az eltérő személyiségek eltérő irányú fejlődési szükségleteinek kielégítésére.

Személyiségfejlesztő nevelési feladatok, tevékenységek

Az értelem kiművelése

Célunk az egész életen át tartó tanulásra nevelés, feladatunk, hogy erre alkalmassá tegyük a tanulókat.

Ennek területei:

  • a tanulási motívumok, képességek fejlesztése,
  • a tanulás tanulása/tanítása ,
  • az egyes tantárgyak tanulásának speciális sajátosságaival való megismertetés az információszerzés és információfeldolgozás,

Módszere:

  • elsődlegesen a csoportmunka és az egyéni foglalkozás,
  • a napirend készíttetése (osztályfőnöki segítséggel).

A kognitív képességek ill. intellektuális készségek közül kiemelten fontosnak tartjuk a logikus gondolkodás, a gondolkodási stratégia fejlesztését és az intelligencia fejlesztését.

Az érzelmi élet fejlesztése

Célunk, hogy tanulóink önismerete fejlődjön, hogy felfedezze saját belső értékeit, hogy érzelemviláguk gazdagodjék, elmélyüljön.

Ehhez fontosnak tartjuk az érzelmi élet fejlesztését, az empátia és tolerancia elsajátíttatását, a szociális érzékenység fejlesztését. A tevékenység színtere az osztályfőnöki óra, valamennyi tantárgyi szakóra, a szabadidős tevékenységek.

Fontosnak tartjuk a tanulás érzelmi motiválását, elsődlegesen a sikerélmény biztosításával. Az érzelmi motiválás valamennyi tantárgy, illetve az osztályfőnöki tevékenység keretében megvalósítható.

A személyiségfejlesztő tevékenység során igyekszünk az esztétikai igény kialakítására. Az igényt elsődlegesen a művészeti tárgyakat tanítók alakíthatják, de segítheti tevékenységüket a szabadidő szervező is az igényes programok összeállításával.

Törekszünk a demokratikus szemléletmód kialakítására, a másság elfogadtatására – kihasználva az osztályfőnöki órák, az ön- és társismereti foglalkozások lehetőségeit.

Az életvezetés alakítása a személyiség fejlődése érdekében

Célunk olyan sokoldalú személyiség kialakítása, aki képes rugalmasan alkalmazkodni a folyton változó világhoz, a különböző szociokulturális környezethez, aki teljes életet tud élni.

A mai elvárásoknak megfelelően sikerorientáltságra, pozitív gondolkodásra tanítjuk tanítványainkat.

Az akarat fejlesztése

Az akaratnevelés terén fontosnak tartjuk a motivációs- és döntéskészség fejlesztését, a kompetencia határainak felismertetését, az akarat edzését.

Erre lehetőséget ad valamennyi tantárgy, az osztályfőnöki óra, kiemelten az ön-és társismeret, a diák-önkormányzati tevékenység, a diákközgyűlés, az iskolarádió.

Fontos személyiségjegynek tartjuk a kezdeményezőkészséget, szervezőkészséget és az önbizalmat.

Fejlesztésük színterei: a szabadidős tevékenységek, az iskolai kulturális programok, a versenyek, pályázati kiírások, kiállítások, ahol a tanulók mindhárom fejlesztendő személyiségjegye alakulhat.

Természetesen itt is szerepe van a szakóráknak, az osztályfőnöki tevékenységnek, az önismereti tréningnek.

A legfontosabb e téren is a sikerélményhez juttatás, amely önbizalom-növelő hatású.

Lényeges, hogy a tanuló elhatárolódjon a deviáns magatartástól, a deviáns megnyilatkozásoktól.

Ezt szolgálhatják a prevenciós programok, amelyek megvalósításában a gyermek-és ifjúságvédelmi felelősöknek, az iskolaorvosnak, az iskolai védőnőnek, a szabadidő szervezőnek, az iskola teljes pedagógusközösségének vannak feladatai.

A viselkedés fejlesztése

A tanulók bevonása a pályázatok, versenyek, művészeti bemutatók és kiállítások rendezésébe kreativitásra ösztönöz, fejleszti az aktivitást, s ez fontos pedagógiai célunk.

Ugyancsak fontos célunk, hogy a tanuló figyeljen kora társadalmi eseményeire, alkosson véleményt ezekről, illetve véleményét tudja kulturált módon megfogalmazni.

E cél megvalósításában segíthetnek a társadalomtudományi tantárgyak, az osztályfőnöki órák témái, a kommunikációs-önismereti tréning, illetve az ezeket az ismereteket tanító pedagógusok.

Elengedhetetlennek tartjuk, hogy tanulóink megismerjék és tudják használni a korszerű információhordozókat, a korszerű technikai eszközöket.

Ebben komoly feladat hárul az informatikát oktatókra, illetve a könyvtáros tanárra.

A korunk kulturált magatartásához tartozik a megfelelő színvonalú kommunikációs készség, a verbális, a nonverbális, metakommunikatív jelzések helyes értelmezése.

Ennek kialakításához, fejlesztéséhez iskolánkban felhasználjuk a kommunikációs tréninget, valamennyi tantárgy lehetőségeit és a szabadidős tevékenységet.

Fontos az ön- és társismeret fejlesztése, a konfliktuskezelési módszerek és önvédő mechanizmusok elsajátíttatása, a kultúrált viselkedés és megjelenés igényének kialakítása.

Alakításuk az osztályfőnöki órákon, a szabadidős tevékenységek keretében, az ifjúsági mozgalom (DÖK, ifjúsági közgyűlés) színterein, az iskolai kulturális és sportrendezvényeken valósulhat meg.

Kialakítandó, fejlesztendő személyiségjegynek véljük a természeti és épített környezet megbecsülését, követendő példának tartjuk a környezetvédelmet megvalósító embertípust.

Ezért fontosnak tartjuk a környezetvédelmi nevelést (osztályfőnöki órákon, a természettudományi tantárgycsoport keretében), a környezetvédelmi versenyeken való részvételt.

Az etikus viselkedés kialakítása

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink ne csak jogaikkal, de kötelességeikkel is tisztában legyenek.

Megbízhatóságra, őszinteségre kívánjuk nevelni őket. Célunk, hogy a felelősségtudat kialakuljon bennük.

Nemzeti öntudatra és hazafiasságra kívánjuk nevelni őket, oly módon, hogy ez más népek megbecsülésével párosuljon.

E célok elérésében, megvalósításában minden tantárgynak, minden pedagógusnak közre kell működnie.

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Új megoldandó problémaként jelentkezik a középfokú oktatási egységekben a különleges foglalkozást igénylő diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás tanulók növekvő száma. A részképességek hiányának felismerésére a tanév elején írásos felméréseket végzünk. Tapasztalataink szerint a felvett részképesség-zavaros tanulók a tanulásban globálisan nem gátoltak, intelligenciaszintjük átlagos, az olvasásban, írásban, számolásban viszont jelentős lemaradásuk van.

A tanulók nagy részének szocializáltsága hiányos, a szülők nagy többsége ezt nem ismerte fel, így ennek felszámolására esélye sem volt. Az érintett tanulók többségének érzelmi zavarai is vannak, hiszen az általános iskolai képzés során sok sikertelenség érte őket, szorongóvá, önbizalmukat vesztett gyermekekké váltak.

A 9. évfolyamra kerülő részképesség-zavaros tanulók elmaradnak társaiktól, ami nehezíti beilleszkedésüket, negatívan befolyásolja pályaválasztásukat, csökkenti esélyeiket az érvényesülésben. A sok sikertelenség magatartászavarokhoz vezetett, tovább rontva a tanulók teljesítményét. Növekszik azoknak a tanulóknak a száma is, akik intézményünkben úgy kezdik meg tanulmányaikat, hogy magatartási, beilleszkedési zavarral küzdenek. Előfordul, hogy némelyek veszélyesek lesznek önmagukra és társaikra is. Ilyen esetben az elvárhatónál is szorosabbá tesszük a kapcsolatot a szülőkkel, segítségül hívjuk a gyermekvédelmi felelőst. Azonban sokszor kényszerülünk fegyelmező eszközök, fegyelmi eljárások alkalmazására. Kihasználjuk azt a lehetőséget is, hogy a 18 éven felüli fiatalt átirányítjuk a felnőttképzési tagozatunkra.

A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő tanulók, gyermekek problémáinak feltárása érdekében az általános iskolai nevelési egységbe jelentkező valamennyi tanulót a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján vesszük fel.

Az iskola különös figyelmet fordít arra, hogy a tanulók érdeklődése és igénye szerint megszervezett foglalkozásokon a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küszködő tanulók részt vegyenek, illetve azokba bekapcsolódhassanak.

Pedagógiai alapelvünk, hogy a magatartási zavarokat megszüntessük, de legalább enyhítsük, s így módot adjunk arra, hogy a tanuló elvégezhesse iskoláját. Ehhez segítségül vesszük pedagógiai végzettségű kollégáink munkáját.

Célok:

  • megfigyeléscentrikus gondolkodásmód kialakítása
  • vizuális memória fejlesztése
  • önbecsülés alakítása
  • kiemelés, következtetés képességének kialakítása
  • kreativitás fejlesztése
  • önálló munka szerepének növelése
  • bizalmas, pozitív munkalégkör megvalósítása
  • sikeres életpálya felé orientálás
  • individuális gondolati struktúrák alapján, eltérő tanulási stratégiákkal, eltérő motiváció szerint, eltérő előzetes tapasztalatok alapján történő tanulásszervezés
  • ingergazdag iskolai környezet biztosításával a tanulási nehézségek súlyosságának csökkentése

Feladatok:

  1. A szorongóvá vált, önbizalmukat vesztett tanulók befogadóvá tétele.
  2. A tanulók elfogadtatása egymással.
  3. Mentálhigiénés foglalkozások szervezése.
  4. Társas kapcsolatok elsajátíttatása.
  5. Egyéni haladás rendszeres figyelemmel kísérésével a tanulók ösztönzése.
  6. Szövegértési nehézségek csökkentése.
  7. Emlékezetfejlesztő gyakorlatok.
  8. Nyelvi kommunikációs készség fejlesztése.
  9. Lényegkiemeltetés gyakorlása.
  10. Csoportmunka szervezése.
  11. Együttműködő tanulás kortársi csoportok szervezésével.
  12. Lemaradások pótlása.
  13. Speciális jegyzetek, feladatlapok készítése.
  14. Javítódolgozatok iratása.
  15. Tárgyi tudás és személyiség fejlesztése.
  16. Tanulók pozitív tulajdonságainak megismerése.
  17. Változatos feladatok kijelölésével fel kell kelteni a tanulók érdeklődését.

Tevékenység során alkalmazott eszközök

  1. Számítógépes tanítási órák.
  2. Kiscsoportos foglalkozások.
  3. Feladatlapok, értékelő tesztek.
  4. Egyéni fejlesztési tervek szerinti munkavégzés.
  5. A rendelet szerint lehetőség van az írásbeli vizsga alóli felmentésre, ill. a szóbeli vizsgán hosszabb felkészülési idő adható.
  6. Tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Iskolánk tanulóinak jelentős hányada gyenge vagy gyengén közepes képességű, tanulási nehézségekkel küzdő tanuló. E tanulókat korrepetálásokkal, differenciált foglalkoztatásokkal juttatjuk el a szakmai, ill. érettségi vizsgára.

Tudjuk, hogy a tehetség deffiniálása nehéz, a magas szintű értelmesség még nem jelent garanciát a tehetségre. A tehetség feltételezi az eredeti gondolkodást, a kreativitást, a tevékenység iránti elkötelezettséget. Felkaroljuk a jó képességű, érdeklődő, széles látókörrel bíró tanulókat, valljuk, hogy a tehetség nem érvényesülhet a környezet segítő hatása nélkül.

Ranschburg Jenő megfogalmazása szerint „a család és társadalom értéket ad, a tanár kapukat nyit, a társak katalizátorok. A környezet stimuláló hatása, az önbizalom, és motiváció állandó ébren tartása nélkül a tehetség stagnál vagy elkallódik.„

Fontosnak tartjuk a tehetség időben történő felismerését. Tudnunk kell, hogy specifikus vagy komplex tehetséggel állunk-e szemben.

  1. A tehetséggondozó tevékenység céljaként jelöltük meg a különleges adottságok, mint pl. a gyors felfogóképesség, jó emlékezőtehetség, a tanulás valamely területén az intenzív és gyors elmélyülés fejlesztését.
  2. A tehetséggondozás jórészt az osztályban folyó oktató-nevelő munka keretei között történik. Az átlagot meghaladó képességű tanulók helyzete kedvezőtlenné válhat, gyors és helyes válaszaikkal eltávolodhatnak társaiktól. A szaktanároknak pedagógiailag érzékenynek kell lenniük, foglalkoztatási terápiát kell alkalmazniuk.

Fenti célok megvalósítása az alábbi feladatok teljesítését feltételezi:

  1. Azokat az értelmi képességeket fejlesztjük, melyek lehetővé teszik a hatékonyabb tanulási stratégiák kialakítását. Fejlesztjük a kreatív, absztrahált, kritikai gondolkodást, a döntésképességet.
  2. Kérdőíves módszerekkel segítjük tanulóinkat saját maguk legjellemzőbb vonásainak megismerésében.
  3. Oktatási segédanyagokat dolgozunk ki a tehetségek munkáltatására.
  4. A tehetséges tanulók személyiségét fejlesztjük, hogy képesek legyenek vezető szerep vállalására.
  5. Arra törekszünk, hogy valamennyi tanuló tanuljon meg csoportmunkában dolgozni, tisztában legyen a figyelem, tisztelet, odafigyelés, kompromisszumkészség fogalmával.

Eszközrendszer

A jó képességű, tehetséges tanulók kis létszáma nem teszi lehetővé, hogy önálló osztályban tanuljanak, ezért a tanítási órákon a tananyag dúsításával, differenciált foglalkoztatással oldjuk meg felkészítésüket.

Tanórán kívüli foglalkozások keretében készítjük fel tanulóinkat:

  • kerületi és országos tanulmányi versenyekre
  • emelt szintű érettségi vizsgára

Megtanítjuk tanulóinkat pályázatok készítésére, hogy sikerrel vehessenek részt ösztöndíjas pályázatokon.

Folyamatosan bővítjük könyvtári és audiovizuális eszközeink állományát, annak érdekében, hogy érdeklődő tanulóink felkészülhessenek egy-egy témából.

Délutánonként számítógépes szakkörök teszik lehetővé az internetes hozzáférést, naprakész információszerzés céljából.

Felhívjuk tanulóink figyelmét az iskolán kívül szervezett tehetséggondozó programokra, ahol szélesíthetik ismereteiket. Rendszeres kapcsolatot tartunk a szülői házzal annak érdekében, hogy ifjú tehetségeink ne kallódjanak el, s a jövőben tudásukkal, tehetségükkel a haza, a közösségük javára munkálkodjanak.

A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Intézményünkbe jelentős számban fognak kerüli akár többszörösen veszélyeztetett gyermekek.

A beiskolázás szempontjából számításba vehető települések, körzetek lakossága inkább a rendszerváltozás veszteseihez, mint nyerteseihez tartozik. Ebből következtetően magas a veszélyeztetett tanulók száma. Főképp anyagi okok miatt kerülnek súlyos helyzetbe a családok, ami kihat a fiatalok életvezetésére is. Sokan kényszerülnek munkát vállalni vagy az átlagosnál nagyobb segítséget nyújtani a családnak. Van úgy, hogy erről az iskola csak informálisan értesül.

Az általános iskola diákjainak több mint 90%-a veszélyeztetett lesz valamilyen mérési mutató szerint. Sokan közülük már kapcsolatba kerültek a rendőrséggel, jó néhányan bűncselekménybe is keveredtek.

Felmérésünk szerint a középfokú oktatásban részt vevő azon diákok, akikre iskolánk számít 54 %-a veszélyeztetett:

  • környezeti okok,
  • személyiségi okok,
  • anyagi okok,
  • egészségügyi okok miatt.

Ezek az adatok azonban eltérnek a törvényben meghatározott hátrányos helyzetűként nyilvántartottak százalékos arányától. Ha csak a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők arányát vennénk figyelembe, akkor tanítványainknak mindössze öt százaléka érdemelne kiemelt figyelmet. Közismert azonban, hogy a szülők jelentős része szégyenli igénybe venni a külső anyagi segítséget, vagy az egy főre jutó havi jövedelem csupán 1-2 ezer forinttal haladja meg a segélyezési határt. Rendkívül magas a gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülők száma, az egészségügyileg veszélyeztetettek aránya. Mindez rendkívül komoly feladatokat ró az egész tantestületre.

Az ifjúságot egyre jobban fenyegető kábítószer fogyasztásra utaló jeleket szinte egyáltalán nem találunk és tapasztalunk.

Főképp a prevenciót tartjuk a legjobb eszköznek gondjaink enyhítésére. Az osztályfőnöki munkában pedig az egészséges életmódra és a családi életre nevelés eredményességét próbáltuk fokozni.

A probléma kezelése érdekében kidolgoztuk drogprevenciós programunkat.

Esetenként szakkört indítottunk az önismeret fejlesztése érdekében, csoportbontásokkal segítjük elő a felzárkóztatást.

Alapelv a gyermekvédelmi munkához: Tilos megkülönböztetni a tanulókat vagyoni helyzetük, társadalmi származásuk, születési vagy egyéb eltérő helyzetük miatt.

A gyermek-és ifjúságvédelem fő célkitűzései az alábbiakra irányulnak:

  • A negatív, hátrányos helyzetet eredményező környezeti hatások szervezett ellensúlyozása
  • A prevenció lehetőségeinek kihasználása, a drog-, alkohol-, cigaretta fogyasztás káros szenvedélyének elkerülésére, megszüntetésére
  • Az egészséges életmódra és a családi életre nevelés módszereinek, eszközrendszerének fejlesztése
  • A felzárkóztatás formáinak bővítése a fiatalok tudás-és neveltségi szintjének emelésére, személyiségük fejlesztésére.

Feladataink a gyermek-és ifjúságvédelmi munkában

1. Helyzetfeltárás

A veszélyeztetettség felmérése minden tanév kezdetekor megtörténik a 9. évfolyamokon. Ugyanezt a munkát elvégezzük általános iskolai egységünkben is. Felmérőlapokat osztunk ki a tanulóknak, amelyeket a szülővel együtt önkéntességi alapon töltenek ki, s a szülők aláírják azokat.

A felmérés tartalmazza az általános adatokat, vállalt adatként a lakáskörülményeket, a tanuló nevelését, ellátását nehezítő egészségügyi, családi körülményeket, az anyagi feltételeket, a jövedelmi viszonyokat, eltartottak számát, a szociális támogatottság iránti igényeket.

2. A tanulók tájékoztatása

Ismertetni kell a tanulókkal, hogy melyek a gyermeki jogok, hogy milyen szervezetek működnek a gyermek jóléte érdekében, milyen szolgáltatásokat nyújtanak és hol érhetők el ezek a szervezetek. Ezt a feladatot a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős felkészítő munkája nyomán az osztályfőnökök végzik el, illetve a diákönkormányzatot segítő tanár.

A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős tanév elején minden osztályt felkeres. Tájékoztatja a tanulókat, hogy milyen időpontban fordulhatnak hozzá. Ismerteti az iskolán kívüli, a tanulók által felkereshető, gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket. Feladata, hogy az iskolában minden érdeklődő számára jól látható helyen közzé tegye a gyermekjóléti szolgálat, a nevelési tanácsadó, a drogambulancia, az ifjúsági lelki segély, a gyermekek átmeneti otthona címét, telefonszámát.

3. A szülők tájékoztatása

A tanév kezdetén az osztályfőnökök írásban tájékoztatják a szülőket a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős személyéről, elérhetőségének helyéről és idejéről.

A szülők értesítést kapnak az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címéről és telefonszámáról.

A tájékoztatás módja:

írásos forma (az iskola földszinti aulájának hirdető tábláján kifüggesztve), illetve szóbeli tájékoztatás (szülői értekezleten személyesen vagy az osztályfőnök közreműködésével).

4. A pedagógusok tájékoztatása

Kiterjed a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos szakirodalom, a pályázati, a továbbképzési lehetőségek, az ifjúságvédelmet segítő, ill. szakellátó intézmények ismertetésére.

Ennek megoldási lehetősége: az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein, illetve a nevelőtestületi értekezleten való tájékoztatás.

5. Külső szervek tájékoztatása

Az ifjúságvédelmet segítő intézmények részére esetjelzés a törvényben előírtaknak megfelelően igazgatói közreműködéssel.

Gyors elérések

enaplo

Központi elérhetőségek

Címünk: 1211 Budapest, Transzformátorgyár utca 7.
googleMap
Telefon/fax: 277-8301, 276-0022
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
facebooklogo

Igazgató

Istvánfy Attila

Telefon: 277-8301

Iskolatitkárság

Imréné Zsille Viktória

Telefon/fax: 277-8301, 276-0022 (108. mellék)

Szakképző központ

Istvánfy Attila

Telefon/fax:277-8301, 276-0022 (104. mellék)

Gyógypedagógiai intézményegység

Cím:1215 Budapest, Árpád u. 1.
Telefon: 06/20-4060-450

Gyakorlati képzőhely

Csertszak Kft.
Kelemen Lajos

Cím: 1211 Budapest, Transzformátorgyár u. 7.
Telefon: 277-8938, 425-2553